Bár az első klímaberendezések az 1900-as évek elején készültek el Amerikában, hazánkban csak pár évtizeddel ezelőtt kezdtek elterjedni a levegő hűtésére alkalmas berendezések. A klímaváltozással együtt járó forró nyarak egyre inkább megkívánják otthonaink hűtését, különösen a városokban, ahol fokozódó beépítettség révén egyre több a hőelnyelő felület, így egyre nagyobb a hőség is nyaranta.

Klímával azonban nem csak hűteni lehet

Tulajdonképpen a meleg levegő kibocsátására alkalmas klímák sem jelentenek olyan nagy újdonságot, hiszen évekkel ezelőtt feltűntek a kereskedelmi forgalomban, azonban eddig a légkondicionálóval való fűtésre a legtöbben úgy tekintettek, mint kiegészítő lehetőségre (átmeneti évszakokban és/vagy más fűtési mód mellett).

A hűtő-fűtő klímák elterjedéséhez és népszerűségének növekedéséhez az kellett, hogy a folyamatos innováció révén piacra kerüljenek olyan típusok, amelyek kiemelkedően jó hatásfokkal végzik el a fűtés feladatát, hiszen az áram nem olcsó energiaforrás. Napjainkra az igazán minőségi klímaberendezések akár négyszeres EER/COP értékkel is dolgozhatnak. Ez azt jelenti, hogy 1kWh felvett elektromos teljesítménnyel akár 4 kWh hűtő- illetve fűtő teljesítményt képesek leadni.

A kiemelkedő hatékonyság a legfejlettebb klíma készülékekkel kiépített fűtést versenyképessé teszi a gázfűtéssel és természetesen sokkal gazdaságosabbnak bizonyul az alternatív elektromos fűtési módokhoz képest.

Milyen előnyei vannak a klímás fűtésnek, a gazdaságosságon kívül?

A másik nagy technikai vívmány, amely tovább növeli a klímás fűtés gazdaságosságát, az inverteres légkondicionálók kifejlesztése volt. Az inverteres teljesítményszabályozás azt jelenti, hogy a klíma készülék folyamatosan működik, a kibocsájtott hűtő/fűtő teljesítményét a környezeti jellemzőkhöz igazítva (szemben az on-off típusú berendezésekkel, amelyek teljes teljesítményen működnek míg a hőmérséklet alacsonyabb mint a termosztáton beállított érték, és teljesen kikapcsolnak, ha magasabb).

Bár a klímaberendezések kiépítésének is vannak technikai feltételei, a velük való fűtés rendszerének telepítése általában mind a beruházás méretét, mind a munka nagyságát tekintve, mind az engedélyeztetés szükségességét nézve egyszerűbb, mint a gázfűtés kialakítása.

Gyakran előfordul, hogy más megoldás nincs is a fűtés kialakítására, mert például nincs bevezetve a gáz vagy nem lenne hely konvektorok számára.

Milyen a komfortérzet egy klímával fűtött helyiségben?

A mai klímaberendezéseknél általában több fokozatban lehet állítani a levegő kiáramlásának sebességét, így akkor sem kell tartanunk az áramló levegő zavaró hatásától, ha egyébként érzékenyek vagyunk rá.

Ha átmenetileg csökkentettük a fűtést (pl. amíg elmentünk otthonról), majd újra feltekerjük a termosztátot, a beáramló 45 és 55 ºC közötti levegő nagyon hamar meleg-érzetet biztosít. A melengető légáram sokkal előbb érezhető, mint a padlófűtésből vagy a radiátorból érkező fokozott meleg, hiszen annak hosszabb időre van szüksége, amíg az termodinamika törvényei szerint eloszlik a szoba levegőjében.