Betegségeket okozhat és hosszabb távon tönkreteheti a nyílászárókat is a túl magas páratartalom. A megoldás a párátlanító készülékek alkalmazása lehet.

A fűtésszezon alatt a 22 ºC körüli hőmérséklet a legkellemesebb a lakásban. Ezen a hőfokon az emberi szervezet számára a legkellemesebb relatív páratartalom 50-60%, ami azt jelenti, hogy egy köbméter levegő kb. 10 gramm vizet képes légnemű formában tartani. Ha a hőmérséklet emelkedik, a relatív páratartalom csökken, hiszen minél melegebb a levegő, annál több vizet képes megkötni.

50%-nál alacsonyabb vízgőztartalom mellett a nyálkahártyák már dehidratáltak lesznek, a szemnek és a bőrnek is kellemetlen lehet a közeg. Ugyanakkor, ha ennél jóval magasabb a levegő páratartalma, nem csak a szervezetünk, de a környezetünk is károsodásokat szenvedhet.

A magas páratartalom emberi testre kifejtett hatása

Bizonyos helyzetekben a magas páratartalom kifejezetten jót tesz az emberi szervezetnek. A szauna vagy a gőzfürdő párás levegője átmenetileg jót tesz a nyálkahártyának, tisztítja a tüdőt, vitalizálja a bőrt. Ugyanakkor, ha az otthonunkban túlságosan magas páratartalom mellett élünk, az már káros lehet, a nem kívánt mikroorganizmusok (elsősorban a gombák) nagy mértékű szaporodásnak indulnak, különösen akkor, ha kellemes meleg is társul a párás levegőhőz. A párás levegő a náthát okozó vírusoknak és baktériumoknak is kedvez, de elősegíti a hurutos megbetegedések kialakulását is. A nedves levegőt a házipor-atkák is kedvelik, azok az apró élőlények, amelyek a házi port alkotó emberi és állati hámsejteken és más szerves anyagokon élősködnek. Ezen állatok ürüléke okozza az embernél a háziporallergiát.

A legnagyobb gondot mégis a penészgomba okozza, amely rosszul szellőző helyeken látványos telepeket is alkothat. A penészgomba másik kedvelt megtelepedési helye az ún. hideg sarkok, azaz azok a pontok a lakásban, amelyeket nem ér el megfelelően a fűtés.

A pára okozta esztétikai problémák

A levegő magas páratartalma kondenzvízként lecsapódhat különféle hideg felületeken, tipikusan ilyen például az ablak üvege. Az ablakon kicsapódó párától nem lehet kilátni, de nem csak ez vele a gond, hanem az is, hogy az ablakkeretbe beivódva, vízfolyásként mállasztja a fát, a gittet és a festéket is.

A pára csökkentésének lehetőségei a lakásban

A felsorolt károk megelőzése érdekében a túl magas páratartalmat mindenképpen érdemes csökkenteni. A lakás vagy egyes helyiségek páratartalmának csökkentésére többféle lehetőség is adódik. A legegyszerűbb (bár hosszabb távon korántsem a legolcsóbb) mód a különféle kompakt páramentesítő eszközök alkalmazása. Ezek általában kisebb-nagyobb lyukacsos dobozok, a belsejükben valamilyen nagy nedvszívóképességgel rendelkező anyaggal. Ezek adott mennyiségű nedvesség felszívására alkalmasak, ha ezt elérték, a nedvszívó anyag zselévé alakul és az eszközt ki kell dobni.

Ennél hatékonyabb megoldást jelentenek az elektromos párátlanító készülékek. A párátlanítók lehetnek falra szerelhetőek, stabilak és mobilak, különféle teljesítmények mellett. A teljesítményt a szoba méretéhez, illetve a csökkentendő páratartalom mértékéhez érdemes megválasztani. A párátlanító készülékekben ventilátor üzemel, részben ennek köszönhető a hatékonyságuk, továbbá emiatt alkalmasak célzott páraelszívásra is.