Gyakran köhög, esetleg horkol éjszaka? Gyermeke sokszor felébred, kruppos tüneteket produkál? Párjának kötőhártya-gyulladása van, vagy megmagyarázhatatlanul ingerlékeny? Bizony a felsorolt tünetek mindegyike okot adhat arra, hogy feltételezze: otthonának levegője túl száraz, tehát párásító készülékre van szüksége.

Mikor túl száraz vagy túl nedves a lakás?

A levegő vízgőz-tartalmát a relatív páratartalom mértékegységében szokás megadni, ami azt fedi, hogy milyen arányban tartalmaz a levegő párát ahhoz képest, amennyit a hőmérséklete alapján meg bírna tartani. A definícióból adódik, hogy a relatív páratartalom függ a levegő hőmérsékletétől, amely minél magasabb, annál több nedvességet tud páraként magában tartani.

A nyári melegben vagy a fűtött szobában sokkal több víz elpárolgásához van szükség adott értékű relatív páratartalom biztosításához. Ez lehet az oka annak, hogy télen hiába engedjük be a szellőztetés során a nagy páratartalmú kinti levegőt, még így is alacsony marad a lakás levegőjének vízgőztartalma.

A téli időszakban a ritka szellőztetés és a túlzott fűtés kettőse is rendkívül alacsony páratartalmat eredményez, így gyakran szükség van annak pótlására, például párásító készülékekkel. Nyáron is kialakulhat alacsony páratartalom a túlzott légkondicionálás eredményeképpen. A legjobban tesszük, ha beszerzünk egy hygrométert, amelynek segítségével a páratartalom pontosan nyomon követhető lesz a lakásunkban/házunkban, így mindig tudni fogjuk, hogy szükség van-e párásításra vagy éppen páramentesítésre.

Az ember számára elfogadható páratartalom 40 és 60% között van, az ideális érték 20-22 ºC mellett kb. 50%. Alacsonynak a 40% alatti relatív páratartalom számít, ez a körülmény hosszabb távon – akár egyre súlyosbodó tüneteket okozhat, tehát párásító készülék segítségével párásítanunk kell otthonunkat.

Az alacsony páratartalom jelei

Az alacsony páratartalom egyik elsődleges következménye a bőr, a szem és a nyálkahártyák kiszáradása. A bőr víztartalmának csökkenése a kiszáradással kapcsolatos bőrtünetek (ekcéma, atópiás dermatitisz stb.) kialakulását vonhatja magával. A szem kiszáradása először fáradtságérzést, viszketést okoz, később kötőhártya-gyulladás is kialakulhat.

A legkomolyabb problémát a nyálkahártyák kiszáradása okozhatja, aminek következtében elvékonyodnak, sérülékennyé válnak, így érzékenyebbek lesznek a fertőzésekre, gyulladásokra. A krónikus száraz köhögés, a gyakori felső légúti panaszok akár allergiává is fajulhatnak. Kisgyermeknél görcsös-kruppos tüneteket okozhat a levegő nedvességének hiánya. A leromlott állapotú nyálkahártyákon gyakrabban jelentkezik vérzés (pl. orrvérzés), de könnyebben hatolnak át rajta a levegőből érkező kórokozók (pl. influenzavírus, penészgomba) is.

Párásítási lehetőségek

A modern párásító készülékek hidegpárásítást alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy nem energia hozzáadásával teszik lehetővé a vízből a pára keletkezését, hanem porlasztással (pl. ultrahang segítségével) hozzák létre a párához szükséges apró vízcseppeket. Olyan rendkívül apróra porlasztják a vizet, mielőtt a levegőbe engednék, hogy nem kell tartani attól, hogy bármilyen komfortérzetet csökkentő hatásuk lenne. A túl nagyra porlasztott cseppek leesnek a padlóra, mielőtt valóban növelnék a páratartalmat.

A hidegpárásított levegő hőmérséklete általában 2-5 fokkal alacsonyabb mint a szoba levegőjéé, így az utóbbi könnyebben felveszi a rendkívül apró vízcseppeket. Az innovatív párásítók teljesítménye a szoba méretével arányosan változtatható.